Az otthon levegője és légköre
Ebben a bejegyzésben a „semmiről” lesz szó!
A levegőről, a légköri viszonyokról.
Milyen szerencse! Így nagyon lényeges dolgok kerülhetnek a felszínre , amikről különben a belsőépítészet vagy a lakberendezés kapcsán nem szoktunk beszélni. Mindazok, akik így gondolják, kiváltságos a helyzetük, mert birtokolnak egy képi világot, míg akinek gondjai vannak a látásukkal, vagy nem látnak, ők a légköri viszonyokon keresztül érzékelik a teret és alakítják ki a z egyéni vizualitásukat. Így ez a bejegyzés ízig-vérig akadálymentes lesz.
Gondoljunk csak bele! Ha belépünk egy lakásba mennyire fontos, hogy az első pillanatban milyen minőségű levegőt és illatot szippantunk be? Minden lakásnak van szaga, levegője, légköre.
A normál szobai szobahőmérséklet a hivatalos meghatározás szerint: a háló szobában 18°C, a nappali szobában 21°C, ülőmunka és gyerekfürdetéshez 24°C szükséges. A páratartalom pedig: 40-70%
Most, kánikula idején 30 °C körül a levegő hőmérséklete, a páratartalom változó.
Alkalmazkodjunk az évszakokhoz
Az előrejelzések szerint ez a jelenség, hogy nagy a forróság körülöttünk, állandóvá válik, úgyhogy érdemes belekalkulálni a terveinkbe. Amikor berendezkedünk nagyjából állandóságban gondolkodunk. Nyilván a virág a vázában, vagy egy terítő az asztalon változik, de pl. a szekrény és a fotelok helye ritkábban. Bár gyerekkoromban otthon, más volt az
elrendezése a lakásnak télen, mint nyáron.
A szüleim sok növényt tartottak aa környezetünkben és szerencsés adottságainak köszönhetően tavasszal a virágablakból a teraszra kivihettük a teraszunkra a növényeinket. Ilyenkor hirtelen sokkal tágasabb lett a lakás. Ez a hasngulat kedves emlék a mai napig számomra. Nyilván mindenütt, ahol ez a szokás, teljesebben élik meg az ott lakók a tavaszi újjászületést.
Nem árt ilyen módon tudatosan is ráhangolni magunkat az évszakok egyre szélsőségesebb megnyilvánulásaira.
Természetes árnyékolás
Érdemes, ha tehetjük, már az épületünk árnyékolásával kezdeni. Itt, mint az összes szempontnál a természetes megoldást hívjuk segítségül! Ha úgy alakítjuk ki a kertünket, hogy az épületünk napos oldalára a fát ültetünk, vagy lugast építünk, úgy, hogy árnyékot vessen, akkor megoldottuk a természetes árnyékolást. Lombhullató növényzet esetében a téli napsütés energiáját viszont hasznosítani tudjuk. Tehát nyáron hűt télen fűt a megfelelő növényzet!
Anyagok és színek, a hőségben
Ne feledjük, a levegő hőmérsékletére különböző módon reagálnak tárgyaink, bútoraink! Ezt megtapasztalhatjuk, ha kirakunk a tűző napra, akár a szobában vagy a szabadlevegőn, egy matt fekete bádoglemezt és mellé egy fehér gyapjútakarót. Még hozzá sem kell érni, már közelítve is érezzük a különbséget. Nyilván túlzás lenne fehér gyapjúval beborítani mindent, amit csak a környezetünkben érünk, de támpontként használható a jelenség.
Lefordítva a gyakorlatba, célszerű minél világosabb és minél természetesebb anyagokat előnybe részesíteni a lakástextilek kiválasztásakor kánikula idején.
A színeket is segítségül hívhatjuk.
„A színskála leghidegebb pólusa a kékeszöld (mangán-kék), a legmelegebb pedig a vöröses narancs (cinóbervörös). A kontraszt optikai érzete hőmérséklet-érzéssel is párosul.
Kísérletek kimutatták, hogy két terem között, amelyek egyikét kékeszölddel, a másikat vörösesnaraccsal festették ki, az ott tartózkodók 3-4 foknyi hő-különbséget éreztek.
Ez a tény a tudományos vizsgálatokra alapozva azt jelenti, hogy a kékeszöld szín csökkenti a vérkeringés impulzusát, a vöröses narancs viszont aktivizálja.
Leegyszerűsítve, arra a következtetésre juthatunk, hogy a tavaszi nagytakarítás után a lakástextiljeinket hasonlóan a ruhatárunkhoz érdemes fokozatosan az aktuális évszakhoz igazítani. Célszerű szem előtt tartani azt a szempontot, hogy színválasztásunkkor segíthetünk a szervezetünknek ellensúlyozni az időjárás szélsőségeit.A levegő nedvesség tartalma is lényeges számunkra.
A levegő mozgása és a szellőztetés
Ha magas a páratartalom nehezebben párologtatjuk az izzadságunkat a bőrfelületünkről, így még melegebbnek érezzük a környezetünket. Ezt a jelenséget a levegő mozgása tudja ellensúlyozni
Gondosan kitapasztalt szellőzési stratégiával sokat tudunk segíteni magunkon.
Ez azért nehéz feladat, mert akkor fog megmozdulni a levegő, (szélcsend esetén) ha a külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a szobahőmérséklet. Ezért szoktunk nyaranta éjjel és hajnalban szellőztetni. A hőérzet és a levegőmozgás összefüggéséről vessünk egy pillantást az alábbi szélérzet kalkulátorra! Ezt közvetlenül nem tudjuk otthonunkban használni, de érdemes számszerűsítve látni a tapasztalható összefüggést.
Végezetül megálapíthatjuk, hogy egyszerű fizikai összefüggéseket szem előtt tartva sokat javíthatunk a közérzetünkön a tikkasztó melegben is.
