Védőbeszéd a kidobás előtt álló tárgyak érdekében.
Selejtezzünk otthon! Miért van valakinek sok tárgya? Milyen természetűek a felhalmozott tárgyak?
4 szempont szerint válasszuk külön, mert nem szabad mindent egy kalap alá venni.
1. csak a lustaság az oka a halmozásnak
2. gyűjteményünk van
3. jó lesz még valamire
4. az emlékeink
Selejtezzünk otthon!
Ha valamilyen koncepció mentén próbálunk együtt élni a tárgyainkkal, az nem kelt rendetlen benyomást.
Persze vitathatatlan, hogy ami fölösleges, attól meg kell válnunk, de nem a rend kedvéért! A környezetünk van értünk és nem fordítva!
1. amit csak lustaságból nem dobunk ki
Tárgyaink valamennyire a személyiségünk vetülete, ezért érdemes tapintatosan bánni velük. (Itt most a hétköznapi értelemben esik szó erről a témáról és nem a mélyebb, pszichológiai vonatkozásokról.)
Így nehéz feladat, amikor mégiscsak meg kell húzni a határt a szemétbe való és az igazi érték között.
Ha ez nem megy könnyen, akkor azt javaslom, hogy szakaszoljuk a selejtezés folyamatát!
Selejtezzünk több lépcsőben! Egyes daraboknál, ha bizonytalanok vagyunk, akkor tegyük el és ha fél év, vagy egy év múlva kézbe vesszük, valószínűleg érezni fogjuk, hogy mi a teendő.
2. gyűjteményünk van
Ne felejtsük el, hogy a különböző értéket képviselő gyűjtőszenvedély is „fölösleges” helyigénnyel bír, viszont tartalmas időtöltés, mindemellett még közösségi életet is szervez, aminek egyre nagyobb az értéke.
Ha meghatározzuk, hogy kb. mekkora helyet tudunk biztosítani az adott gyűjtemény számára, akkor az már kiinduló pont lehet.
3. jó lesz még valamire
Mindnyájan ismerjük bizonyára azt az érzést, hogy nyúlnánk egy sálért, egy csavarért, könyvért és rá kell döbbennünk, hogy épp kidobtuk, mert nem használtuk már egy ideje. Persze az is ismerős, hogy a sok fölösleges kacattól nem találjuk meg azt a fontos dolgot, amit épp föl szeretnénk használni. Ha szerencsénk van, akkor egy kamra, vagy egy garázs el tudja nyelni ezeket a dolgokat.
Szerintem megoldás lehet, ha elhatározzuk, hogy ezeknek a tárgyaknak mindig csak a felét dobjuk ki minden nagytakarítás alkalmából és akkor mindig kevesebb lesz. Egy korábbi bejegyzésem másik megközelítését is figyelmedbe ajánlom.
4. emlékeink vannak
Ez a legnehezebb kategória. Generációról generációra gyarapszik a mennyisége. Amit csak tudunk, azt digitalizáljuk és akkor már kisebb felelőssége van annak a bizonyos mozdulatnak, ami a kuka felé irányul! Szerintem egy-egy képet, gyerekrajzot és néhány más emléket újra lehet gondolni, érdemes bekeretezni, vagy egy új funkciót adni neki, hogy az emlék aktívan velünk élhessen.
Nem szeretnék elfogultnak tűnni a szakmámmal kapcsolatban, de
a megfelelő helyre elhelyezett, jól megfogalmazott bútorral élvezhető környezetet alakíthatunk ki magunk körül akkor is, ha sok tárgyunk van.
Sőt, kellő tudatossággal és szakértelemmel, még mindez a minimalista stílusban is elhelyezhető. Itt is írtam erről fontos dolgokat.
Végső esetben raktárt is lehet bérelni. A józan mérlegelés mellett, ott ahol kevés tárolóhely tartozik a lakáshoz, érdemes ebben is gondolkodni. Ez egy szolgáltatás, amiért az alapterülettel arányosan kell fizetni, ami bizonyára hozzásegít minket a megoldáshoz, a racionális döntéshez, a józan szelektáláshoz.
4 szempont a selejtezéshez!
Amennyiben a fentiek megmozgatták a fantáziádat és változtatni szeretnél a lakókörnyezeteden a közreműködésemmel, akkor ajánlom a korábbi bejegyzésemet, vagy szeretettel várom a jelentkezésedet itt.
